A minap egyszer csak úgy álltak a csillagok az égen, hogy elérkezettnek láttuk az időt az egyik kedvenc filmünk „amerikaibb” fajtájának megtekintésére. A lassan kettő darab éves I love you, New Yorkról beszélek, amely – szégyen, nem szégyen – még csak most…

Széles vigyorral és viszonylagos izgatottsággal vártam az égen-földön, s általam is csillagokig magasztalt Katona József Színház egyik legújabb bemutatóját, amely darabnak írója egyébként nem kisebb kaliberű figura, mint Nádas Péter személyesen. Ezen várakozásoknak megfelelő…

Tegnap megnéztük a Cigányok című Tersánszky-Grecsó darabot a Katona József Színházban.  Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy cigány család egy kis faluban. A család megjelenített minden tulajdonságot, amelyre a sztereotípiák épülnek: a prímás családfő kissé…

Esküszöm, már hiányzott. Sőt! Szerkesztőségi ülésen is elhangzott a kérdés, hogy „hol van, mi baj lehet…?” Majd őszinte megnyugvással konstatáltuk, hogy semmi. Minden a legnagyobb rendben. Fejős Éva ismét kiadott egy könyvet. Be is borították vele a…

Eleddig nem nagyon volt szokásunk zenéket ajánlgatni, meg értékelgetni, meg mutogatni tinéktek, ám most véget vetek eme csöndes hagyománynak. Az apropó nem eget rengető, a zene alapjait, de még felsőbb rétegeit sem fogja jelentősebben átrendezni, mindössze egy kellemes…

Finom izgalom szaladgál az ember idegszálai között a kora tavaszi unalmasabb délelőttökön, várva-várván az nagy pillanatot, amikor a Sziget Fesztivál legmélyebb bugyraiból egyszer csak feltör az újabb reklám. Általában kellemes örömöket, kedves pillanatokat és végül hetekig,…

Nick Hornby... Mmmmmh. Szeretem. Megannyi sikerkönyv és film után forgatókönyvhöz nyúlt - az eredmény pedig érdekes. Kár, hogy az első kb. 60 perc engem annyira nem villanyozott fel (ez azonban szerintem nem a forgatókönyvön múlt), de ami az után jött, tökéletesen felhozta az…

Kinek a gondolataiban szeretnél olvasni? - Tette fel a kérdést a MaNcs. Mi a szerkesztőében és a kecskéében szerettünk volna, ez hozott is nekünk két jegyet a tegnap esti premier előtti vetítésére a filmnek, méghozzá a fogyasztás "aréna" névre hallgató szentélyébe.…

A szolnoki Szigligeti Színház musicalba bújtatva adta elő Cervantes Don Quijotéjének örökérvényű üzenetét. Hogy igazán a fejekbe ivódjon, a vége-színpadképpel még egyszer rá is erősítettek. Kritika egy vidéki színház elvárásokon és sztereotípiákon túllépő…

Egy szuszra néztük végig a Géniusz-az alkimistát, köszönet érte a már megemlített MTV Videotárnak. Komolyan mondom, nem értem a fanyalgókat. Bucit viszont elkezdtem nem utálni. Kritika a filmről, képek a porthuról. Ez is kábé olyan lehet/volt fogadtatásilag, mint a Szuperbojz.…

Ha jól emlékszem körülbelül tavaly ősszel mutatták be a Rózsaszín sajt című filmet, amely sajnos oly kevés kópiával és oly kevés helyen futott, hogy csak kevesek szerezhettek tudomást róla. Aki meg mondjuk mégis tudomást szerzett róla az is jó előre húzta-vont a szája…

Ma a kisebbfajta kellemes tavaszi zápor után a körúton sétáltunk a Margit híd felé, és azon tanakodtunk, hol kellene egy forrócsokit, vagy egy kávékülönlegességet - csak úgy, élvezetből - elfogyasztani. A Teréz körúton Szent István körúton, még a Szeráj előtt egy igazán…

Azt hiszem, hogy őszintén bevallhatom: baromira megterhelő tud az lenni, amikor az embert önmagával szembesítik, amikor kívülről csodálkozhat rá, hogy nahát, az ember, mint olyan, túl sok esetben tűnik méltatlannak önmagához. Vagy legalábbis az önmagáról alkotott képhez. A…

Egy végtelenül kedves és szép filmmel futottam össze nemrégiben. A történet az én olvasatomban körülbelül a reményről szól. A reményről, amely szerint bőven van még élet negyvenen, ötvenen, sőt hatvanon túl is. A reményről, hogy az emberek fölfedezhetik azt, hogy a…

Bár nem vetjük meg a nagy és impozáns kávéházakat, a szívünkhöz mégis inkább a kedves kis apróságok állnak a legközelebb. Melengető félhomály, kellemesen halk muzsikaszó, szelíden vidámkodó enteriőr, forrón illatozó kávék. Egy ilyen apró gyöngyszem kucorodik össze…

Amióta a férfiak megalkották a társadalmat, a nők azért küzdenek, hogy ezt átformálják. Kertész Erzsébet pedig összegyűjtötte a legkedvencebbjeit, és elmesélte nekünk. Ő maga Szolnokon született, amire azért is vagyok büszke, mert én szintén :) Antiszemita korban volt zsidó…

Bevallom őszintén, hogy első alkalommal egészen véletlenül tévedtünk be a Művészbe. Második alkalommal már igen határozottan tartottunk oda, harmadjára pedig már egy ismerőst cipeltünk magunkkal, hadd lássa mi a jó. Azzal együtt persze, hogy nem teljesen művészetről, inkább…