Irodalmi életkép: Ferenciek tere, 1983 körül.
"Szemben a metró lejáratával tele voltak a hosszú padok. Az egyiken templomos öregasszonyok fagylaltoztak. Fonnyadt szájuk élvezettel szopta az édes krémet a tölcsérek ázatag ostyájából. A másik padon hosszú hajú szakadtak bámultak begyakorlottan a légnemű nihilbe. Szotyolát szemezgettek, maguk elé köpték a héját, hogy láthatóbb legyen a köztisztaság Budapest belvárosának kellős közepén. A harmadik padon négy változatosan sminkelt punk tartott tárlatot magukból. Kopasz koponyájuk közepén egyformán püspöklila volt a keményített hajtaréj. A ferencesek temploma mellett, a katolikus kegyszerkereskedés kirakata előtt két karcsú buzifiú kacérkodott két éltesebb elegáns úrral. Langyos nevetésük lágy volt, mint homokban a cukrozott takony."
Szilvási Lajos: A néma