"Hat órakor ébredtem és lementem az utcára. A folyó felől szél fútt. Apró és éles szilánkokban havazni kezdett: mereven kinyújtottam karom és libegve ütköztek tenyerembe a pihék, egymásra rakódtak, görcsösen összefagytak és akkor halvány, fehér réteg borult csuklóm csontjaira. Leráztam és a sikátor felé fordultam.
Ahogy annak idején Karinthy, úgy most mi is lesétáltunk az utcára. Mégpedig első hó idején. Mivel pennánk nem oly ékes, mint egykorvolt írónké, ezért inkább mozgóképfölvétel segítségével szeretnénk megosztani veletek, amit csütörtök éjszaka láttunk a fővárosban.