Mosolyogva, jókedvűen egy szép napon, zeneszó és meleg tea mellett... kiírtam magam a nyugdíjrendszerből. Az indokaim, politikai beállítottságom és egyebek kihagyásával hadd mutassam be, amint a számomra csak törikönyvben létező "Kádári összekacsintást" a gyakorlatban is feléledezni véltem.
A fészbúkon meghirdetett piknik napjára időzítettem direkt, gondoltam milyen jó lesz személyesen teljesen ismeretlen emberekkel hasonló gondolatokról beszélgetni. És tényleg! Megérkezésem után pont az egyik szervezővel sikerült szóba elegyednem, és nagy kedvencem, a The Qualitons - One man song-ját pörgették épp a lemezjátszókon, úgyhogy vidáman indult a reggel. Pár mondat után belibbentem az ONYF-be, hogy megtegyem, amit megkövetel a haza és megdöbbentem: a pultnál meg sem kérdezték, mit szeretnék, máris kaptam a "maradós-sorszámot". Az ügyféltérben nagyon sok fiatal várakozott még dosszié nélkül, egymáshoz képesti idegenként is sütött rólu(n)k az együvé tartozás ezek szerint. A sorszámok pörögtek, fennakadás nem volt.
Én egy velem kábé egykorú lányhoz kerültem, akinek színes indiai sál volt a nyakában és az ügyintézői fakkja is ilyen jelekkel meg modern táncmozdulatokat ábrázoló képekkel volt teleplakátolva. Mivel egyértelmű volt, hogy miért megyek, elkérte a kártyáimat, megkérdezte a manyupom nevét és már jött is a nyilatkozat három példányban. A megdöbbenés-sorozatom innen folytatódott.
Megkérdeztem ugyanis, beleírhatok-e. Visszakérdezett, hogy mégis mit szeretnék. Erre elmagyaráztam, hogy ez az egész miért nem tetszik és hangsúlyozva, hogy nem konkrétan ellene vagy a hivatal ellen szólok, akik csak végzik azt, amit föntről parancsolnak nekik - de szeretném beleírni, hogy én fenntartanám a nyugdíjjogosultságomat 2011.11.30. után is, bármi történjen a jövőben. Erre mondta, hogy a Stabilitás nyilatkozata pl. erre jó. Mivel azonban én csak azt ismertem, amelynek a "kényszer hatására megyek át államba" volt a fő témája, kértem inkább egy lapot, hogy majd én megírom. Erre szólt az osztályvezetőnek, hogy mire készülök, aki odajött, bemutatkozott és javasolta, hogy ne írjak most kézzel, ő kinyomtatja nekem a Stabilitás másik nyilatkozatát, amely pontosan arról szól, amit én szeretnék. És már jött is a nyomtatóból...
Kitöltés után az átvétellel akadt egy kis fennakadás, ugyanis nem igazolhatják az átvételt ezen a stabilitásos nyilatkozaton, csak rávezetik a sajátjukra, hogy egyébként én leadtam egy mellékletet. Ez nekem persze hogy nem tetszett, így kérdeztem, hogy mégis mi módon tudom én azt igazolni, hogy konkrétan ezt a nyilatkozatot (amelyet azóta kitöltve és fénymásolatként már a kezemben tartottam) adtam le. Erre mondta már egy másik ügyintéző, hogy semmi gond, jegyzőkönyvezzünk. Lelki szemeim előtt már felrémlett egy nagy-nagy fejléces fűzött kötet, amelyben rublikákat kell kitölteni két egyenruhás biztiőr társaságában és mondtam, hogy én igazán nem akarom húzni az idejüket meg itt kötni az ebet a karóhoz, de remélem, megérti, hogy ez nekem fontos és a jelen döntési helyzetben minden biztosítékot szeretnék megragadni. Persze, mondta hogyne, semmi baj, nem én vagyok ennél az ablaknál az első ezzel az igénnyel... És mire ezt a párbeszédet befejeztük, már előttem is volt egyetlen lap "jegyzőkönyv" fejléccel. Szépen kitöltöttem az adataimmal meg az ügy rövid leírásával. Árvételkor az ügyintéző csak annyit fűzött hozzá, hogy "így már le tudja igazolni az átvételt..."
Üzenet az agynak: szakvizsgára meg kell már tanulnom a Ket.-et végre :)
Kábé 20perc volt az egész, majd kimentem és ittam egy meleg teát. Hallgattam még egy kis zenét az ott ácsorgókkal, majd visszaindultam dolgozni... Meg kell hagyjam, ennyire segítőkész ügyintézéssel, ügyfélbarát hozzáállással nem találkoztam még sosem! Pedig volt dolgom már mindenféle hivatallal. Kíváncsian várom, mikor hirdetik meg az "Írd ki magad az adórendszerből"-programot! Elsőnek megyek be nyitáskor az APEH-ba!!!
